Patak és polárszűrő (CPL)

 A következő felvétel - mint sok másik - a Zemplénben készült. Tettem egy kirándulást a Sólyom-bércen. Innen látni a regéci várat, arról szerettem volna egy (pár) fotót lőni. Sajnos az ott eltöltött kb. 5 óra alatt végig felhős volt az ég, csak néha szakadozott fel itt-ott. A terv az volt, hogy megvárom, amíg a Nap pont a várra süt, míg a környék marad árnyékban. Sajnos ez nem jött össze.

A helyet egyébként Középhuta felől érdemes megközelíteni, ott lehet hagyni a kocsit a falu nyugati végénél (4-6 autó fér itt el), majd észak felé gyalogosan kell másznunk itt-ott meredekebb részeken. A táj szépsége kárpótol a fáradalmakért.

A lényeg, hogy a visszaúton Erdőhorváti felé folyik a Tolcsva patak (Tolcsva felé), az út mellett. Egy helyütt egy forrást is találni, itt meg is álltam inni, meg vizet cserélni. De jól is esik a melegben egy kis friss, hideg forrásvíz! Ezt követően mentem át az út másik oldalára a patakhoz, többek között elkészíteni ezt a fotót:

A Tolcsva patak. Sony Alpha DSLR-A350, kit obi (DT 18-70 mm F3,5-5,6), rekeszérték: f/20, ISO 100, középre súlyozott fénymérés, záridő 3,2 sec. Az objektíven egy Polaroid CPL polárszűrő.

A gépet állványra rögzítettem, kerestem pár jó "frame"-et (lehetőleg ne legyen a látótérben szemét, vagy más zavaró foltok, és legyen valami kompozíció is), majd fotóztam.

A polárszűrő lényege, hogy a szórt fénnyalábok közül "leválogatja" az egy bizonyos irányban polarizált fényt. Ezzel egyrészt a fotózás szempontjából értékes fényt veszítünk: magasabb záridőt, magasabb ISO-t, vagy nyitottabb rekeszt kell használnunk. Én az első megoldást választottam, mert a rekesz nyitásával csökken a mélységélesség, az ISO emelésével nő a zaj a képen. Sajnos ez a gép igencsak hajlamos ISO 200 felett a zajosodásra... A záridő emelésével azonban ez nem történik meg. Ráadásul a mozgó elemek (itt a víz) elmosódnak, különleges hatást kölcsönözve a fotónak. Így tehát olyan hatása is van itt a polárszűrőnek, mintha "ND" szűrő lenne (ezekre lentebb kitérek). A polárszűrő másik előnyös hatása ilyen helyzetben, hogy a szórt fény kiszűrésével csillogásokat "tüntet" el a képről. Használhatjuk pl. autók fotózásánál (ahol a fényezés v. ablakok fényvisszaverődéseit szűri ki), de akár szemüveges emberek portréfotózásánál, ahol a szemüveglencse csillogását küszöböli ki.

Nézzük a jelen esetet (azonos képmező, CPL szűrő nélkül és szűrővel):

A polárszűrő hatása

A vízfelület kevésbé "csillog be", de más tükröződéseket is eltűntet, pl. vizes falevelekről. Néha segít az ég kékjének megőrzésében (lágköri vízcseppek visszaverése), szerintem felhő fotózásához is kiváló (különösen a reggeli v. kora esti fényekben, délben kevésbé a fény szöge miatt). Látszik az is, hogy a színeken is változtat, a szűrő maga áttetsző, de sötét, enyhén szürkésbarna színe van. 

Na, de mik is ezek a szűrők? A CPL (circular polarizer) gyakorlatilag egy rács (inkább rostély), ami csak az egy irányban polarizált fényt engedi át. A fény, mint hullámszerűen terjedő sugárzás ide vonatkozó három jellemzője a hullámhossz (szín), amplitudó (a hullámok "magassága", ez adja az "erősségét"), és van a polarizációja. Erre a szemünk nem érzékeny, nem észleljük. Ez a fajta "síkban terjedés" azt jelenti, hogy a hullámok csak egyetlen síkban rezegnek. Pongyolán fogalmazva, a környezetünkben jellemzően a fény minden irányba rezeg, így erre nincs hatása. Visszaverődést követően azonban egy irányban polaritálttá válik. Ha a rácsunkat a rezgésiránnyal párhuzamosra állítjuk, a szűrő a fényt átengedi, ha a rezgésirányra merőlegesen állítjuk be, akkor kiszűri. Képzeljünk el egy fésűt és egy papírcsíkot. A papírcsík adja meg a polarizált fényhullámok síkját. A csíkot csak egy irányban tudjuk áthúzni a fésű (CPL) fogai között, ami erre szögben érkezik, az nem megy át. A nem polarizált fény mindenféle síkban érkezhet. Itt is csak az jön át, ami párhuzamos a fésű (szűrő) fogaival. Mivel a nem polarizált fény minenféle síkban terjed, ezért ennek a fénye csak részben záródik ki (ezért sötétít a szűrő), de lesz, ami átjut. A polarizált fényt közel teljes mértékben ki tudjuk zárni.

A polárszűrő, amiről szó van; 55 mm-es szűrőmenethez.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Mivel a szűrőn nincs feltüntetve az irány (de felesleges is lenne), ezért fel kell helyezni (csavarmenet) az objektívre (megfelelő méretűt kell szereznünk!), majd a keresőben kell beállítanunk a megfelelő hatást, hiszen az az adott környezet függvénye lehet. A fixre feltekert szűrőt tehát addig forgatjuk, míg a kívánt hatást el nem érjük. Figyelni kell arra, hogy ha az objektív szűrőmenete fókuszáláskor elforog, akkor fókuszállítás után állítsuk be a szűrőt! Ez akkor lehetséges, ha a keresőbe az objektíven keresztül jut be a fény (TTL - through the lens = objektíven keresztül), más esetekben csak a próbálkozás marad...

Kipróbálhatjuk a következőképp is: a mobiltelefonok jellemzően polarizált fényt bocsátanak ki. Tartsuk a szűrőt a telefon képernyője felé, majd forgassuk! A kép elsötétülését, majd kivilágosodását tapasztaljuk. Ez egyébként "polár" napszemüvegekkel is működik. Akinek van ilyen szemüvege, sejtheti, hogy mi mindenre lehet jó egy polárszűrő. Annyi a könnyebbség, hogy ez forgatható (circular), így nem kell a fejünket forgatni.

ND szűrő ("neutral density filter"). Sajnos ilyenem nincs (pedig kellene, de a jó minőségűek drágák). Ez lényegében nem tesz különbséget a fények (hullámhossz, stb.) között (neutral = semleges), mindből vág valamennyit (a sötétítés mértékére a szűrő száma utal). Ennek a haszna akkor látszik, ha pl. sok fény jelenlétében szeretnénk hosszú záridővel fotózni. Ekkor a kép túl fényes lenne (akár teljesen kiégne), a rekesz csak korlátozottan zárható (a fényt 32-ed, 64-ed részéig zárja ki nagyjából, nagyon zárt állás amúgy is a képminőség rovására mehet. ND szűrővel a fény század, vagy még kisebb részére csökkentehtő; a víz mozgásának elmosására használják leggyakrabban, de mozgó tárgyak is eltüntethetők a képről.

Hátrányok: hosszabb záridővel minden "bemozdul", a fenti képen csak a víz mozdott, a kövek fixek, a fák is. Szélben a levelek elmozdulásával számolni kell, tehát bizonyos körülmények között kompromisszumot kell kötnünk.

Extra:

Csobogó az Aranyos patakon, Erdőbénye (Zemplén) közelében. A felvétel(ek!) Xiaomi mobiltelefonnal készült(ek).

Hasonló hatást több (sok!) kép egymás utáni rögzítésével is elérhetünk, akár mobiltelefonnal. A rögzített telefonnal a vízről vagy 25 felvételt készítettem (azonos, kézi beállításokkal). Így minden egyes képen "éles" volt a víz. Mivel csak ez mozgott, a képeket szoftveresen egymásra lehetett illeszteni (ügyelve arra, hogy a nem mozgó részek tényleg azonos pozícióban legyenek). Így a fényerő nem változik, a mozgás pedig a fent látható módon elmosódik. Ez természetesen más fényképezőgépekkel is megoldható, viszont az ND szűrős hatást csak szoftveresen tudjuk elérni. Figyeljük meg, hogy a víz csillogása itt nem szűrhető ki (de ezt egy ND szűrő sem tenné meg)!

Remélem, ez így érthető volt; ha nem, akkor kommentben kifejthetem másképp. Összefoglalva, egy CPL szűrő nem túl drága (az itt szereplőt talán 3-4 000 Ft.-ért vásároltam), sokoldalúan használható, kísérletezni kell vele. A lényege, hogy a visszavert fényt képes kiszűrni, ami a képeken sokszor zavaró lehet. Mivel kissé sötétít, így ezt kompenzálnunk kell. Ja, és ez egy olyan hatás, melyet utómunkával nem lehet reprodukálni, tehát itt is igaz, hogy utómunka ide vagy oda, a kép sorsa alapvetően az expo gomb megnyomásakor dől(t) el.